XX. Nyári Élőfalu Találkozó, Ópusztaszer, 2014. július 4-6.

Ez most csak egy rövid, szubjektív szösszenet, talán készül majd hamarosan kifinomultabb beszámoló is.

Volt szerencsém részt venni annak idején, 1994-ben, még az előző évezredben az első Élőfalu Találkozón. Akkor még másképp hívtuk, Ökofalu Találkozó volt. Homályos emlékeimre hagyatkozom, de annyi bizonyos, hogy Szombathely közelében, az Egervölgy nevű településen találkoztunk Rózsa Sándor tanyáján az ő és Németh Gábor szervezésében. A jelenleginél látványosan nomádabb körülmények között. Talán tízen lehettünk, sokat beszélgettünk, főztünk valami ennivalót, kirándultunk a Rábára, este tábortűz mellett boroztunk. Ez volt az alap, az Origo. Gyakorlatilag mindegyik találkozón részt vettem az elmúlt 20 évben (az 1999-től tartott Téli Találkákon is), s mindegyikhez fűződik valamely kedves emlékem. Nyomon követhettem a találkozók irányvonalainak változásait, az egyes helyszínek eltérő adottságaiból fakadó színességet, az lőfalu Találkozóvá válást, a kezdeményezések gyarapodását, a résztvevők számának folyamatos növekedését. A XX. minden tekintetben méltó volt a jubileumhoz, a SZÖSZ (Szeri Ökotanyák Szövetsége) hónapok óta készült erre az alkalomra s véleményem szerint az eddigi legtökéletesebb találkozót szervezték meg. Ideális volt a helyszín, tágas tér, tartalmas előadások (Molnár Géza, Balogh Péter, Törőcsik István), hasznos műhelyfoglalkozások. Bármily fáradt is voltam, még a hajnali madárlesre is sikerült felkelnem. Jól játszottak a szervezők az idővel is: bár értelemszerűen voltak kisebb csúszások, de olajozottan folyt minden (esténként főleg a jobbnál jobb borok, pálinkák!). Jól sikerültek a kiscsoportos, forgószínpadszerű MÉH falvak bemutatkozásai is. Kellemes meglepetés volt az évfordulóra készített torta is, amit a szervezők a MÉH öreg harcosainak adtak át, de természetesen közösen fogyasztottunk el. Az esti moldvai táncház csak hab volt a tortán! S nagyon jó ötlet volt a vasárnapi levezetés: a SZÖSZ tagok tanyáira lehetett betekinteni, így picit az életükbe is beleláttunk (akik az előhéten önkénteskedtek, azok nyilván mélyebb tapasztalatokat szereztek).A hétvége során egyszerű és egyben finom ételeket ehettünk, s a büfében mindezt még házi süteményekkel gyarapíthattuk. Kiemelném még, hogy ez egy igazán családbarát találkozó volt: a gyermekeknek külön izgalmas programokkal. A jóval száz fölötti létszám ellenére sem volt zsúfoltság érzete az embernek. S a részvételi költségek is barátságosak voltak. Gyanítom, hogy senki nem bánta meg, hogy nem a párhuzamosan zajló Everness fesztivált választotta, sőt...Apróbb szívfájdalmam, hogy míg az első találkozókra gyakorlatilag tömegközlekedtünk vagy biciklivel mentünk, most rengeteg autó parkolt a helyszínen. Nincs mentség: én is azzal mentem. Hiába, no, öregszünk...Köszönet a szervezőknek a belefektetett hatalmas energiákért, jelentem, megérte! Az Ópusztaszeri Találkozót örökre a szívünkbe zártuk!! Remélem, azóta a szervezőknek is sikerült kipihenni a fáradalmakat.

namzi

A találkozóról készült képeket megnézhetitek ide kattintva.