Magyar Élőfalu Hálózat
NYITÓLAP
BEMUTATKOZNAK
AZ ÉLŐFALVAK
AKTUÁLIS PROGRAMOK
E-HÍRLEVELEK
MAGAZIN
FILM
BLOG
FACEBOOK
KAPCSOLAT


Támogatóink:

Ökotárs Alapítvány

Természetes Életmód Alapítvány Agostyán

Visnyeszéplaki
Faluvédő és
Közművelődési
Egyesület



"Vidékfejlesztők Fóruma -
országos civil hálózat a
fenntartható fejlődésért"
projekt, a
Vidékfejlesztési Minisztérium
Zöld Forrás
programja támogatásával.

Műhelyfoglalkozások a XX. Nyári Élőfalu Találkozón Ópusztaszeren


A szülés természete, avagy miért jó háborítatlanul szülni? - Puroszné Nagy Magdolna (dúla, négy gyermekes édesanya)

Szülni, születni a világ legtermészetesebb élettani folyamata. Ha egy szülésnek tudjuk tisztelni a saját ütemét, ritmusát, nagyon szépen működik minden, testi és lelki értelemben egyaránt. Természetesen elengedhetetlen a szaksegítség értő figyelme, mert mindez csak komplikációmentes várandósság és szülés esetén igaz. Hol, hogyan és kivel a legjobb szülni? Hogyan jó erre készülni? Mindenkinek a saját útját kell megtalálni…


Iskola másképpen - Törő Krisztina

Sokan látjuk, érezzük, tudjuk, hogy közoktatási rendszerünk - mai társadalmunk egyik jelentős részeként - nagy bajban van. Nem önálló, gondolkodni képes, kreatív, önismerettel rendelkező, boldog fiatalok hagyják el az iskolapadokat, hanem a rendszer kis fogaskerekévé zsugorodott, sokszor lelkileg sérült diákok. Mit tegyünk? Milyen lehetőségeink vannak, hogy gyermekeink javát szolgáljuk? Körkép Magyarországról és egy helyi tapasztalat megosztása vár Rátok.


„Ökomami” - Fekete Saci

Eldobható? Mosható? Esetleg nem is kell pelenka? Hordozókendő a mindennapokban. A hordozott gyermekek általában nyitottabbak, önállóbbak, barátkozóbbak, felfedezőbb kedvűek. És ez nem a véletlen műve.
Saci Kanadában egy indián bába asszonnyal szülte meg első kisfiát. Sok tapasztalatát, élményét osztja meg velünk a ma már tanyán élő fiatalasszony…


Alkalmazkodó gyümölcsészet - Zaja Péter

Miért jó ez a szemlélet? Milyen tudáshátteret igényel?
Meglátogatunk egy közeli gyümölcsös tanyát, ahol megismerkedhetünk több viszonylag egyszerűen elsajátítható gyümölcsészeti technikával: magvetés, oltás, metszés, stb. Beszélgetünk a feldolgozási lehetőségekről is: aszalás, ivólé készítés, lekvár, befőtt, pálinka, bor, stb. Végül rövid ismertetőt hallhatunk a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat (KmGyH) tevékenységéről (képzések, tanulmányutak, fesztiválok, kalákák, találkozók) valamint a kommunikációs csatornáinkról (levlisták, honlap).


Alternatív méhészet - Nagy Tamás

Méheket nem csak kaptárban „keretek közé szorítva” lehet tartani. A régi fonott kastól a rönkodúig sok más lehetőség létezik. Melyiknek mi az előnye, hátránya? Hogyan tartsunk méheket a kiskertünkben? Ki az a méhlény? Ezekről a témákról fogunk beszélgetni.


Permakultúra egy család életében - Kardos Etelka

A Permakultúra etikai alapvetéseinek, és elveinek megjelenése a mindennapi életben. Mitől "permakultúrás" egy kert? Milyen összefüggés van egy család életében megjelenő elemek között? Miben segít a permakultúrás tervezés a mindennapi élet rendszerének kialakításában? Hogyan lesz gyakorlat a terveinkből? Játékos foglalkozás, kb.12 éves kortól.


Minden napra egy csésze gyógytea - Novák Brigitta

Tekintsük át, milyen gyógynövényeket érdemes rendszeresen és időszakosan fogyasztani a tradicionális évkört követve: tavaszi méregtelenítés (böjti teák), a nehéz étkezések (pl. húsvéti húsos lakoma) enyhítése, nyári eleji tisztítás, a nyári hűsítők, az őszi-téli immunerősítők, a téli vitaminbombák, nátha-torok-influenza teák, rövid napok kedélyjavítói, farsangi macskajaj.
Beszélünk a teák elkészítésének helyes módjáról (mit, mikor áztatunk, forrázunk és főzünk); mit szabad/érdemes rendszeresen, kúraszerűen, vagy alkalmanként fogyasztani; mit érdemes önmagában és mit keverékben inni?


Ehető vadnövények - Paulovics Péter

A természet éléstára mindannyiunk számára nyitva áll. Ha tudjuk, mit ehetünk, mit nem, változatossá és egészségessé tehetjük mindennapi étkezésünket. Egy rövid sétával a szeri erdőn-mezőn megismerkedhetünk a nyár derekán gyűjthető növényekkel, gombákkal.


Gyógynövények házi feldolgozása - Novák Brigitta

Gyógynövények házi készítésű krémekben, tinktúrákban, olajos kivonatokban és a gyógyító konyhában (minden fűszer gyógynövény...)
Ha magad is szeretnél ilyeneket odahaza készíteni, gyere el!


Tájfajtákban rejlő lehetőségek, szerepük a kiskertben - Czúcz Judit

Átbeszéljük mik is azok a tájfajták, régi fajták, miért jobb ezeket választani egy önellátásra törekvő vegyszermentes gazdaságban. Szó lesz arról, hogy a magok mellett az egyes fajták használatához fűződő tudás is mennyire fontos. Beszélünk arról is hogyan lehet fenntartani őket egy kiskertben, milyen szempontokat kell figyelembe venni, mi a jelentősége a magfogásnak. Végül megtudhatjuk, mi is az a Magház.


Vegetarianizmus - Miért és hogyan? - Barsi Attila és Pőcze Vilmos

Hogyan kapcsolódik a vegetarianizmus az önellátó gazdálkodáshoz és a környezettudatossághoz? Milyen előnyök származhatnak a követéséből (környezet, egészség, személyiség, stb.)? Mi lesz a hagyományokkal, ha vegetariánusok leszünk? Vegán, laktovegán, ovo-laktovegán, stb.?
Élménykonyha és/vagy a test táplálása? Ezt is el lehet rontani, tehát mire érdemes figyelni? Van-e fix menü mindenkinek, vagy fix ember minden menühöz?
Népek, ízek, receptek, könyvek, szakácsok, háziasszonyok. Gyorstalpaló szabadtéri sütés: a legegyszerűbb kenyér: a csapáti (liszt, víz, só, tűz, utólag némi zsiradék).


Mindennapi kenyereink - Fülöp Ádám (Pipacs Pékség)

Mindennapi kenyereink nem kenyerek. Kotyvasztott tészták, amit gépkezelőkké lefokozott pékinasok készítenek futószalagon. A liszt élettelen. A búza ki tudja honnan jön. A gazda ki tudja mivel mérgezte az életet - a búzát, és önmagát.
Mit keresünk végül is? Közösséget? Eltűnt tudást, szakmákat, mesterséget? Természetes életformát?
Azt mindenki tudja, hogy van másik kenyér; és van közösség, van tudás, van mesterség, és van életforma, ami ezzel összhangban van.
Kenyeret sütni mindenki megtanulhat. A tudás újra él és hozzáférhető, a mesterség szépsége kézzelfogható, az életforma megválasztható. Egy induló szövetkezeti biopékség története dióhéjban.


Kisközösségek emberi viszonyai - Kilián Imre

Mi közös és mennyire? Hogyan jön létre a legáltalánosabb közös értékeket messze meghaladó, lüktető közösség? Létre lehet-e hozni egyáltalán? Mi az az erő, ami össze is tartja? Szeretet? Vezető? Vagyon? Pénz? Érdekek? Hogyan működhet mindez több-generációsan? A válaszokat Tőletek is várom!


Megújuló művészetek az újjáalakuló közösségekben - Pünkösti Gabriella

Mit nevezünk ma művészetnek általánosan? Egészségesnek, vagy betegnek tartjuk-e azt, ahogy ma a művészet megjelenik? Akár társadalmi, akár népművészetről legyen szó!
A művészet egy állandó jelentésű fogalom, vagy korszakonként változik? Milyen lenne ma az egészséges művészet? Mi lenne a feladata? És mi lehet a szerepe az újjáalakuló közösségekben?
Személyekhez kapcsolódóan tudjuk ezt elképzelni, vagy a közösségben mindenki feladata lenne? Hol és hogyan jelenik ez meg közösségileg és egyénileg az életeinkben?


Anasztázia üzenete - Petró Tibor

Anasztázia egy ősrégi civilizáció leszármazottja, mely időtlen időktől fogva a szibériai tajgában él, teljes harmóniában a természettel, a világmindenséggel. Ismeri és tudatosan alkalmazza annak kisugárzásait és törvényeit.
…Általában két témáról beszél különös elérzékenyüléssel, lelkesedéssel és szinte szerelemmel. Ez a gyermeknevelés és a kiskerttulajdonosok….
Mit üzen nekünk Anasztázia? Mit tanulhatunk e különös remetenőtől? Milyen inspirációkkal szolgál a mű?


Természetes építészet - Kilián Imre

Ökologikusnak a kis lábnyomú, vagyis kis energiaigényű, és lehetőleg egyszerű anyagigényű dolgokat gondoljuk. Mindezt pedig épületeink teljes életciklusára vetítve: mind az előállításnak, mind a fenntartásnak, mind a megsemmisítésnek ökologikusnak kell lennie. Nem csoda, hogy ezek a kritériumok kis módosításokkal egybevágnak a hagyományos népi építészet és a természetes építészet megoldásaival.


Komposzt toalett - Törő Krisztina és Nagy Tamás

Része vagy a természet körforgásának? Vagy úgy gondolod, hogy a WC-n minden lehúzható? Az ember a természet részeként sok mindennel gazdagíthatja azt; akár saját trágyájával is, ha az a földet élteti és nem a vizet mérgezi. A föld táplál minket és mi tápláljuk a földet. Hogyan? Ha érdekelnek a részletek, itt a helyed!

A teljes programajánló egyben letölthető, ide kattintva (pdf).